Politikusok

Lévai Katalin

11

Életrajz

1954. május 22-én született Budapesten, férjezett, egy lánya és egy unokája van, az MSZP Emberjogi és Gyermektagozatának alelnöke, 1976-ban a Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakán szerezett diplomát, 1987-ben elvégezte az ELTE szociológia és szociálpolitika szakát, 1993-ban az ELTE Bölcsész Karán megszerezte a doktori fokozatot, majd a szociológiai tudomány kandidátusi fokozatát, 1989-től 2003-ig az Esély című szociálpolitikai folyóirat alapító főszerkesztője, 1987 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott az MTA Szociológiai Intézetében, 1990-től 1994-ig az Esély Családsegítő Központ vezető munkatársa, 1991-1996: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen Szociálpolitikai tanszékének docense, 1996 és 1998 között a Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkárságának vezetőjeként, az Európa Tanács "Nők és férfiak esélyegyenlősége" Bizottságában képviselte Magyarországot, 1998-tól 2002-ig az Egyenlő Esélyek Alapítvány elnöke, 2002-2003-ig Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőség Főigazgatóságát vezette, 2003-től 2004-ig Esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter, 2004-től a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Képviselője, 2007-ben a romákért végzett munkája elismeréseként az Európai Szocialista Frakció kinevezte a szocialista képviselőcsoport Roma- és Kisebbségjogi Szóvivőjének, angolból és németből felsőfokú nyelvvizsgát tett, franciát középfokú szinten beszéli. Díjai: 1994: Szekfű-díj, 1998: Szabad Sajtó-díj, 2008: Osztrák Köztársaság szolgálatáért adományozható legmagasabb osztrák állami elismerés, a Nagy Arany Kitüntetés.

Honlap

Hivatalos honlap
Személyes honlap

Szavazatai

Értékelés Indítvány Szavazat
Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén megvalósított előrehaladás az EU-ban Igen

Idézetei

Szetey Gábor államtitkár bátor kiállása nemcsak új politikai akaratot testesít meg, hanem sokat segíthet abban, hogy a magyarországi melegközösségek az eddiginél nyíltabban lépjenek fel jogaik érvényesítése érdekében. A többséget pedig ráébresztheti arra, mennyit ártanak akkor, amikor állampolgárok százezreit kényszerítik rejtőzködésre, szorongással, bűntudattal terhelt életre.
Mert nem igaz, hogy a melegkérdés magánügy. Aki ezt gondolja, hamis kategóriákat kreál. Nincsenek jó magaviseletű melegek, akik csöndben, négy fal közé húzódva élnek, és rossz magaviseletűek, akik a világba kiáltják másságukat. Egyenlőségről, emberi jogokról kell beszélnünk, ha a melegek jogairól beszélünk


(2007.07.14)

A homoszexualitás témájának feldolgozása Magyarországon még művészileg hiányos, kevés olyan művészi produkció készült el, amelyik ezzel a témával foglalkozik. (…) Nehéz annak, aki más, nehéz boldognak lennie akkor, ha valamilyen szempontból eltér a többségtől


Bódis Kriszta: Falusi románc (meleg szerelem) című dokumentumfilmjének bemutatója kapcsán (2006.01.12)

- Én azt gondolom, hogy menjünk efelé, mozduljunk el efelé, hiszen egyre több ország évente mondja ki azt, hogy ez vállalható. Vállaljunk, menjünk, mozduljunk, gondolkodjunk, de előzze ezt meg egy társadalmi vita, egy társadalmi gondolkodás


az azonos neműek házasságára vonatkozó felvetés kapcsán (2006.01.06)

A melegek legnagyobb ellensége a diszkrimináció és a hallgatás. Már az is nagy eredmény, hogy az utóbbi időben sok szó esik azokról a hátrányokról, amelyeket a melegek kénytelenek elszenvedni


(2003.08.22)