A korábbi gyűlöletbeszéd szabályok alkotmányellenességének kimondása után ez a törvényjavaslat próbálta meg az alkotmányos problémákat kiküszöbölni. Az alapelv továbbra is az maradt, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét állapítsa meg a bíróság akkor is, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A szexuális irányultságra ez a törvényjavaslat is kifejezetten utalt, ugyanakkor nem tartalmazta a kisebbségi csoportra való hivatkozást, és lehetővé tette volna a keresetek összevonását, hogy ezzel elkerüljék azt, hogy ugyanazon megnyilvánulás miatt számtalan per induljon. A köztársasági elnök ezt a törvényt is előzetes normakontrollra küldte, ezért nem lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még nem döntött.

Ez a törvény vezette volna be a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a magyar jogrendbe, ám az Alkotmánybíróság a törvényt a hatálybalépése előtt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt sérelmezte, hogy a törvény azonos- és különnemű párok számára is lehetővé tette volna bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, és mivel a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat nagyon közeli jogintézmények, a heteroszexuális párok esetében ez a házasság megkettőzését jelenti. Az Alkotmánybíróság azonban azt is kimondta, hogy az azonos nemű párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolat nem csak hogy nem alkotmányellenes, de az alkotmányból levezethető követelmény. Az Alkotmánybírósági döntés után új, a korábbihoz hasonló, de csak azonos nemű párok számára nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat került bevezetésre.

A Polgári Törvénykönyvnek ez a módosítása a gyűlöletbeszéd elleni polgári peres fellépés lehetőségét kívánta megteremteni. A módosítás egyértelművé tette volna, hogy az is a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A törvényjavaslat a szexuális irányultság miatti gyűlöletbeszédet is nevesítette. A törvénymódosítás ugyanakkor annak a lehetőségét is megteremtette volna, hogy ilyen esetekben az érintett csoportok társadalmi szervezetei is eljárást indítsanak, és ne kelljen egy konkrét személynek felvállalnia a tárgyalás megpróbáltatásait. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte, és az Alkotmánybíróság megállapította a törvény alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a gyűlöletbeszéd elleni védelem nem csak a kisebbséget, hanem a többséget is megilleti; a kisebbség fogalma ráadásul nehezen meghatározható; ugyanazon megnyilvánulás miatt több per is indulhat, ami aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot; és a társadalmi szervezetek perindítási joga is alkotmányellenes.